Debrecenben jártam, 1-0- ás meccset láttam... avagy élménybeszámoló

A meccs első félideje szerintem katasztrófa volt. Annak örültem, hogy egy-két fontos emberke nem játszott a Lokinál, viszont annak nem, hogy Tisza betalált. Ráadásul elég hamar.
A második félidő elég jó volt, a baj csak annyi, hogy egy meccs két félidőből áll, nem egyből, és hogy hiába voltunk jobbak (mint az első félidőben), semmire nem volt elég.
Rados labdái: kirúgja, és bedobás 2 ilyen volt, azt hiszem, de nagyon vicces volt. Nekem legalábbis, mert igazából szarkasztikusan fogtam fel az egész meccses dolgot, azt hittem, kapunk 5-öt, így még a végén örültem is, hogy csak 1-0 lett a vége
Itt most be is fejezném a mecccs értékelését, azt hiszem ezt ismét meghagyom a szakértőknek, és a "szakértőknek" :)
Viszont, amin tényleg sírni, illetve "vallást" váltani lett volna kedvem: az a szurkolás.
Volt 2 (!!!) dobos: egy nő(!!), meg egy pali. (A nőknek tényleg a konyhában lenne a helye, nem meccsen. [én is nő vagyok :D]) Ezek ketten olyan szinten nem voltak összhangban, mintha te, meg én random elkezdenénk verni 2 fazekat- néha megtalálták egymást, de a "két dob, egy taps" -ból 4 dob 1 taps lett- negyed ütemnyi lemaradásokkal.
Aztán a "Hajrá, Diósgyőr", és a "Di-ós-győr" nagyot szólt, ezen kívül talán csak a "DééVéTéKá" szólt nagyobbat, MINDEN 5. percben. Ráadásul az egyik (vagy mindkét) dobos addig ütötte a türüptürüptüptüp-öt, amíg akár csak 1 (!!!!) ember is kiabálta, hogy Déévétéká
10 percenként volt a "meccsre járni", és minden déévétéká után egy Hajrá,Miskolc, gyerünk jött.
aztán volt egy olyan, hogy "guggoljatok le, srácok!" (mindenki leguggol) (20 mp várakozás megfűszerezve egy "miag*civan?" -nal, vagy"fájatérdemb*zm*g" -gel) és felcsendül a méltán híres...
... Déévétéká

... azt hiszem itt jött el az a pillanat, hogy le kellett szállnom a korlátról (önkényesen kijelölt ülőhelyem, mert ezt a meccset nem érte volna meg végigállni), hogy kinevethessem magam, úgy igazán.

Egyszer azért bepróbálkoztak az Amíg élek én..-nel, az nagyjából ment is. 
Ja, és majdnem kihagytam: egyszer elkezdték az Érted élek én-t. Azt hiszem egyszer végigment, de a ritmus valahogy köszönőviszonyban nem volt az eredetivel. Gyorsan abba is hagyták, nehogy még nagyobb égés legyen belőle.

Szóval értem én, hogy szép dolog az, hogy valakik legalább megafont ragadnak, és próbálnak valami összhangot teremteni, de ha még ennyire gyakorlatiatlanok (uhh, van ilyen szó egyáltalán?), akkor legalább meccs előtt 1 nappal készüljenek fel normálisan, mert ez így inkább volt szörnyű, szánalmas, mint tekintélyt érdemlő.
Ragadnék én is nagyon szívesen dobot, dobokat (menjek oda harmadiknak?), de rendelkezem annyi önkritikával, hogy ha magamtól nem megy a ritmus normálisan, akkor nem égetem magam, és a szurkolótáboromat. 
VAGY megtanulom normálisan azokat a ritmusokat, videóról, akárhonnan, és úgy állok ki EGYEDÜL. Vagy ha ketten, akkor összehangoltan.

Egyébként tisztelet a fehér cipőfűzős játékosoknak, és szeretünk, Rados a kirúgásaid ellenére is :) *szivecske*

ADJÁTOK VISSZA A JÁTÉKUNKAT! VISSZA AZ ULTRÁKAT A STADIONOKBA!!!!!

Menny és pokol

Csalódottság, bosszankodás, és értetlenség.
Ez a 3 szó, ami jellemzi az érzéseimet az eddigi "csodatavasszal" kapcsolatban.
Kereshetnénk ludasokat, okokat, hogy ki miatt ilyen, hogy az e a legnagyobb baj, hogy eladtuk Eleket, és Kádit, vagy hogy nem pótoltuk őket kellőképpen, vagy más gond van e.
Edzőváltást rebesgetnek sokan, belső problémák miatt. Valaki, nem jön ki valakivel, esetleg mást keres, akar a helyére, és ehhez minden létező módszert felhasznál... Ennek pedig mi, szurkolók isszuk meg a levét. Mert mi reménykedünk, bízunk a csapatban, erre nem kapunk az égvilágon semmit.
Átéltem már pár ilyet. De vajon, amikor megy a szekér, miért kell elrontani mindent?
Az a véleményem, hogy jövőhéten, Debrecenben kapunk 3 tól többet, és Szivicsnek mennie kell. Pont annak, aki a leginkább idevaló. Mert anno Benczés Mikivel mi volt? Kísérteties a hasonlóság.

A szurkolók pedig egymást ölik. Vannak, akik tehetetlenségükben kicsit keményebben mondják meg a véleményüket, vannak, akiknek ebből az jön ki, hogy nem szeretik a fent említettek a csapatot... Hát dehogynem szeretik. Csak nem tudják majmolni őket ekkor is, amikor aranylábúink nem mutatnak semmit...

És mi volt a tegnapi meccsen?
Menny, és pokol
Ez a két szó jellemezte, mint a lelátói hangulatot, mint a játék képét, mint az én érzéseimet.

Eleinte csak nevettem a szektorban. Nem a megszokott helyemen voltam.
Fantasztikus érzés volt hallani, hogy a szektor 3 részre szakadt. Ez a 3 rész 3 különböző ütemben kezdett el 3 különböző szurkolói dalt.
Eleinte vicces volt, utána már sírni volt kedvem.
Aztán ott volt az a csuda dobos, aki akkor is dobolt, amikor nem kellett volna. Aztán szerintem elkezdett fázni a keze, vagy elvették a dobot tőle, mert csendben volt.
Voltak akik elkezdték szidni a Nyíregyházát. Tudom, ez mindig aktuális, de most éppen miért?
Első félidőben kb 30 percig voltunk jók. Minden téren. Vertünk két gyors gólt, aztán elfáradtunk. Volt, aki 2 perc alatt 3 labdát adott el, nem tudott mit kezdeni vele, ötlettelen volt. Volt, aki már ilyenkor a seggén vette a levegőt.
A második félidő már csak nyomokban tartalmazott lelkesedést, harciasságot, elképzelést pedig egyáltalán nem. Gyenge volt, mint a harmatos lepkefing.

Valakik itt valamit nagyon elrontottak, a saját érdekeiket nézték, a következményekkel nem számolva.
ADJÁTOK VISSZA A JÁTÉKUNKAT!